Mikroműanyagok a Duna mellékfolyóiban
A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki a projektet vezető Eurofins Analytical Services Hungary
A Parányi Plasztiktalány projekt célkitűzése, hogy a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően 2018-ban a Dunáról, és annak vízgyűjtőjéről is eredményeket szolgáltasson. A független laboratóriumokat működtető Eurofins Analytical Services Hungary az elmúlt években végezte el az első magyarországi méréseket: a Tiszán Dombrádnál a 300 µm-nél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 µm-nél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak.
A mintavételi módszer folyamatos fejlesztésének eredményeképpen a jelenleg alkalmazott rozsdamentes szűrőházakban található szűrők már nem csak 300 vagy 100, hanem egészen 60 mikronos nagyságtól képesek befogni a mikroműanyagokat egyre nagyobb térfogatú minta átszivattyúzása mellett (minderről a PPT projektnek otthont adó mikromuanyag.hu honlap mikromérés menüpontjában olvashatnak részletesebben).
A Parányi Plasztiktalány Partnere az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Rábán az Észak-Dunántúli, az Ipolyon a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kollégái segítettek a mintavételi helyszínek kijelölésében, a csónakok biztosításában. A szivattyúzás közben a csónakot kifeszített kötél mentén lassan keresztül vontatva lehetővé vált egy keresztszelvény menti mintavétel. Az Eurofins Analytical Services Hungary szakemberei mindkét mintavételi helyen több, mint 2.000 liter mintát szűrtek át.
A mérések alapján egy köbméter Rába vízben 12,1 mikroműanyag található, ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet. Kiemelendő, hogy ezek elsősorban nem a Tisza vízgyűjtőjén is detektált, széles körben felhasznált anyagtípusok, hanem precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok (pl. polyoximetilén).
Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben. Ez vélhetően köszönhető annak is, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta (mindkét folyó átlagos vízhozama 20 m3/s körül alakul). Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (pl. polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) is kimutatható volt.
A Parányi Plasztiktalány projekt célja nem a pánikkeltés, hanem az, hogy felmérjük a természetben, konkrétan a felszíni vizeinkben jelen lévő mikroműanyagok mennyiségét. A projektet vezető laboratórium, az Eurofins Analytical Services Hungary 30 éve végzi akkreditált környezetvédelmi vizsgálatait Magyarországon, a mikroműanyagok kutatásában is úttörő szerepet tölt be.
Partnerei – az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz), PET Kupa, Csodák Palotája – segítségével pedig a PPT projekt során a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-tartalmát térképezi fel, és az eredmények ismeretében felhívják a figyelmet az új globális környezeti veszélyre.
A mikromuanyag.hu honlapon hiánypótló tudástárat hoztak létre a témában (szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal), az információkat a Facebookon is közzéteszik.
Bordós Gábor, az Eurofins Analytical Services Hungary projektmenedzsere
Szunyogh Gábor, az Eurofins Analytical Services Hungary marketingvezetője.