Tudta-e?

• Évente 300 millió tonna műanyagot termelünk.
• A környezetbe került műanyagok döntő többsége nem bomlik le.
• Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyagnak csak mintegy 10 százalékát hasznosítják újra.
• Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyagból becslések szerint évi több százezer tonnányi kerül a környezetbe.
• A mikroorganizmusok gyakorlatilag képtelenek a környezetbe kikerülő műanyagok lebontására, azt nem tudják tápanyagként hasznosítani és átalakítani.
• A műanyagok a kémiai folyamatokkal szemben igen ellenállók, oxidációjuk is nagyon lassan következik be.

 

 

• Mikroműanyagnak az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő műanyagdarabokat nevezik.
• A Napból érkező ultraibolya hatására a műanyag elaprózódik, a folyamat végére szemmel már nem is láthatók, ezeket az 5mm-nél kisebb műanyagokat nevezzük mikroműanyagnak.
• 1970-es években figyelték meg először a mikroműanyagokat.
• A mikroműanyag szennyezés Magyarországot is érinti.
• Az Európai Unióban nem vonatkoznak szabályok a mikroműanyagokra.
• A mikroműanyagok száma évről évre jelentősen növekszik.
• A mikroműanyag korunk egyik legaggasztóbb környezetvédelmi kihívása.

 

 

• A műanyag termékek 40%-át a csomagolóipar használja fel.
• Hazánkban a műanyaghulladékok kb. 1/5-ét hasznosítják újra.
• A műanyagok tömeggyártása az 1930-40-es években kezdődött el.
• A műanyagok az általános felhasználáson túl az épületszigeteléstől kezdve a gyógyszerek és élelmiszerek csomagolásán keresztül a csatornacsövekig vagy az autókig életünk minden pillanatában jelen vannak.
• A műanyagok elterjedésének kedvez, hogy legtöbbjüket csak egyszer használjuk fel.
• Az Európai Unióban 24 millió tonna műanyagot csak csomagolásra használnak fel.
• Olaszországban csak lebomló alapanyagból előállított bevásárlótáskák használhatók 2011-től

 

 

• A nagyméretű PET-palackok ugyan nem képesek bekerülni a táplálékláncba, a fizikai-kémiai hatások során aprózódó műanyagok azonban igen.
• Mikroműanyag vizsgálatokat nem csak a vízben végeznek, de a szennyvizek, üledékek, vízi élőlények és élelmiszerek vizsgálata is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.
• A mikroműanyagok az adalékanyagok kioldódásának veszélye miatt már anyagukban is kémiai veszélyt hordoznak, ám mivel képesek a vizekben jelen lévő szerves szennyezők megkötésére, így azokat koncentráltabb formában juttatják az élőlények szervezetébe.

 

 

• A planktonok, kagylók, halak a táplálkozási módjukból kifolyólag véletlenszerűen fogyasztják el a mikroműanyagokat és az egyed pusztulását is okozhatják.
• Laboratóriumi körülmények között vizsgálva leírták, hogy a mikroműanyagok a tápcsatornából bekerülhetnek kagylók és rákok keringési rendszerébe valamint szöveteibe, továbbá a táplálékláncon keresztül a táplálékláncban feljebb elhelyezkedő élőlényekbe jutnak.
• Franciaországban a hazánkban is előforduló fenékjáró küllő egyedeiben már találtak mikroplasztikokat
• Az ehető kékkagyló közvetlen emberi fogyasztásban elterjedt, így a mikroműanyagok transzportja nem kizárható.
• Jövőkutatók állítása szerint 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal
• Évente több mint 1 millió vízimadár pusztul el a mikroműanyagoktól.
• Külföldi vizsgálatok szerint akár 5-110µm-es részecskék is átjuthatnak a bélfalon, és kimutathatók a kutya vénákban, viszont csak a legkisebb, 1,5 mikrométernél kisebb részecskék hatolhatnak be a szervekbe.

 

 

• Kozmetikumokban is használnak mikroműanyagokat a dörzsölő és hámlasztó hatás serkentésére.
• Természetes vizeinkbe a szintetikus szövetből készült ruhák mosásából és a kozmetikai szerekből valamint a környezetben jelen lévő műanyaghulladékok fizikai-kémiai aprózódása útján kerülhetnek mikroműanyagok.
• Kísérleti úton bizonyították, hogy egyes műanyag adalékok képesek hormonháztartást zavaró hatást kiváltani emlős tesztszervezetekben.
• Több mikroplasztik darabka van az óceánban, mint amennyi csillag a Tejút rendszerben
• A szelektíven gyűjtött műanyag egy részét újrahasznosítjuk, a többit pedig hulladéklerakókba helyezik, vagy elégetik, áramot és távhőt generálva.

 

 

• Ausztriai mintavétel alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető.
• Magyarországon 2015-ben több mint 1,6 millió tonna műanyagot gyártottak.
• Óránként több millió mikroműanyag úszik le a Tiszán.
• Mennyi idő alatt bomlik le a műanyag szemét?

Damil – 600év
Műanyag pohár – 60év
Műanyag palack – 450év
Műanyag szatyor – 200 – 1000év
Eldobható pelenka – 550év

• Átlagosan 1 m³ ivóvízben 7 mikroműanyag darabot azonosítottak német vízművekben.

 

 

• Ahogy nevük is mutatja, a műanyagok előállítása szintetikus úton történik, polimerizációval.
• Legelterjedtebb műanyagtípusok a hosszú szénláncvázú polietilén (PE), polipropilén (PP), polivinilklorid (PVC), polietilén-tereftalát (PET) és a polisztirol (PS).
• Pontosan azon kémiai szerkezetük, mely oly stabillá és ellenállóvá teszi őket, okozza azt, hogy a műanyagok kevéssé fogékonyak a környezetben előforduló lebomlást okozó folyamatokra.
• A műanyagok a kémiai folyamatokkal szemben igen ellenállók, oxidációjuk is nagyon lassan következik be.
• A műanyagok az alap polimeren kívül elképzelhetetlenek stabilizátorok, lágyítók, égésgátlók, színezők és egyéb adalékok nélkül, különben nem lehetne ugyanabból az anyagból a kemény PVC cső vagy a könnyen hajlítható PVC padlólap.
• A hormonháztartást zavaró hatással gyanúsított biszfenol-A csak polikarbonát termékekben található meg, PET palackból kioldódása nem képzelhető el.
• A műanyagokban használt lágyítók 50%-a a bisz(2-etilhexyl)ftalát (DEHP).
• A mikroműanyagok azonosítása a spektroszkópia elve alapján történik.